Elnézést mindenkitől, aki lázasan várja a folytatást, de egyelőre örülök, hogy hazaérek normálishoz közelítő szellemi teljesítménnyel. Ilyenkor leülni és csinálni "almost impossible" szóval inkább kímélőprogramra teszem az agyam. Egyébként mindenki a helyén van, mindenki kikelt, a sör fogy, a növények nőnek, a fényképezőmet szerelem... Gyönyörűek, kíváncsi leszek a végén mekkora lesz az a babszem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.